Gábor Nagymajtényi

ha van kedved összedobhatjuk jövőhéten két opció is van 1. 106 független szavazás, minden oevk-ba regisztrált szavazó csak egy oevk-ban szavaz egyénileg 2. 106 oevk, alatta mindenütt változó számú sziget. szavazó szigetben regisztrál, ami egy oevk-ba tartozik, egy szavazata van, és a sziget szavazás aggregáltan megy az oevk szavazásba. illetve én már beletennám, hogy innováljunk a condorcetet is akár: - nem egyre szavazol az N jelöltből, hanem sorba állítod - nem egyre szavazol, hanem az N-ből M-re - minden jelöltre szavazol , 1,0,-1 értékkel, azaz ki aki megfelel, semleges, nem akarod Melyik a fair, melyik legyen? Vagy ez voting config paraméter? Global, vagy akár szigetenként külön? Na ezt kellett volna csinálni, nem egy mlm tracker majomságot.

Rendszerváltás a totálisan szelektált és részlegesen kinyitott aktákkal A nyitottaktak.hu fejlesztése kb 2 nap az AI világában, az adatbázis memóriában elfér, perszisztálással, kereséssel, mindennel együtt. Az alatta lévő adatbázisról tudjuk, hogy a vélhetően több százezer emberből ( történészek cáfoljatok, végülis ez 44 év kéne legyen feldolgozva ) maradt 53 ezer a végére. Ebből pár száz akkor láthatóan hibásan került be. Szóval az a kérdés, hogy 37 évvel az előző lekamuzott rendszerváltás óta hogy nem sikerült egy normális adatbázist összerakni az összes fellelelhető dokumentummal, amikor fél európának az összes média forrását az Arcanum dolgozza fel és indexeli több tíz nyelven iparilag, és a világon a legjobban? Halkan mondom, amikor kerestem annak okát, hogy tudunk a legfejlettebb az EU-hoz csatlakozó országból a sereghajtóvá válni, akkor az egyetlen ami a többi országtól megkülönböztet minket, hogy egyedül itt nem történt lusztráció. És ennek hatására az előző mélyállami rezsim tovább uralkodhatott, és ennek köszönhető, hogy az akkori zselé most is megakadályozza még utólagosan is a múlt megismerhetőségét, hisz akkor kiderülhetne, hogy valójában semmilyen rendszerváltás nem történt. Egyszerűen vagyon és hatalomátmentés történt, ahogy ezt Tamás Kende megírta a második világháborús Sztéhló könyvében. Fura még mindig azt látni, hogy ez a lefolytott rendszerváltásnak tűnő valami még ennyi emberrel el tudja hitetni, hogy hát igen, most minden jóra fordul. Sok reménykedést és boldog balgaságot!

Trumpnak nem sikerült a rezsimváltás Iránban, de Texasban összehozta! Nyehhehe

Nagyot megyünk Frésszel az Indexen Értsétek! index.hu/gazdasag/2026/11/03… ps: nyugi, jön még a többi média is a HVG podcast után

Egy mondaton múlik minden (Egy ország sorsa nem múlhat se egy emberen, se egy mondaton!) Megjegyzések a Pénzügyminisztérium 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programjához – 2026. november – Gábor Nagymajtényi A program inkább költségvetési terv, mint növekedési stratégia. A legnagyobb növekedési tényezőről szól benne a legkevesebb, és a kulcsmondata önmagának mond ellent. A Pénzügyminisztérium 2026 októberében tette közzé a 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programot. Ez a kormány legfontosabb anyaga, mert minden ettől függ: a költségvetés, az euró, és az is, hogy behozzuk-e végre a lemaradásunkat. Az anyag kulcsmondata ez: „A célzottabb támogatás az innovatívabb és termelékenyebb cégekhez kerül, és elsősorban a digitalizációt, a menedzsmentképességek fejlesztését és a hazai kkv-k felzárkózását szolgálja.” 1. Mire épül a növekedés? A program négy lábra állítja a növekedést: • uniós pénzekre; • új nagy gyárakra, a gyakorlatban főleg kínai autó- és akkumulátorgyárakra (az anyag ezt úgy írja: „autóipar, elektronika”); • a járadékvadászat megszüntetésére, vagyis arra, hogy a pénz ne a jó kapcsolatokkal rendelkezőkhöz, hanem a jobb cégekhez kerüljön; • a hazai cégek belső hatékonyságának növelésére. Ágazati terv nincs benne. Nem derül ki, mely területeken akarunk versenyezni, és ágazatokon átívelő kiemelt célokat sem tűz ki. Az uniós fejlesztési források feltételét jelentő szakosodási stratégia sem szerepel benne. A helyzetkép ugyanakkor őszinte. Az anyag kimondja, hogy a régi növekedési modell kifulladt. 2022 második negyedéve és 2026 első negyedéve között a magyar gazdaság kb. 1%-ot nőtt, az EU 3,8%-ot, Lengyelország 9,5%-ot. A lemaradásunk szinte teljes egészében abból fakad, hogy a gazdaság kevésbé termelékeny. 2. A legnagyobb tényező a legkevésbé kidolgozott A program saját számai szerint a cégeken belüli hatékonyságnövekedés nem mellékszál, hanem a legnagyobb egyedi növekedési tényező. A gazdaság tartós növekedési ütemének kb. 1,2%-ról 2,5%-ra kellene gyorsulnia. Ezt a többletet a táblázat szerint lehet szétbontani ( lásd kép !) A cégek belső fejlődését az anyag nem számszerűsíti külön. Ez az a maradék, amelyet a többi tényező nem magyaráz meg. Ennek ellenére csak a kulcsmondatot és még két mondatot kap, és nincs mellette se eszköz, se pénz, se felelős, se határidő. A „menedzsment” szó a 35 oldalon egyszer fordul elő, a kutatás-fejlesztés egyszer sem. 3. Az ellentmondás a kulcsmondaton belül van A kulcsmondat két dolgot ígér egyszerre, és ezek ütik egymást. Az egyik a „célzottabb támogatás a termelékenyebb cégeknek”. Ez szelekciót jelent: a jobb cégek nőjenek, a gyengébbek zsugorodjanak vagy tűnjenek el, és engedjék át a munkaerőt és a tőkét a jobbaknak. A program a növekedés jelentős részét erre a tisztulásra építi, és ez helyes is. A másik a „hazai kkv-k felzárkózása”. A kkv-támogatás nálunk eddig jellemzően méret szerint működött: aki kicsi, kaphat. Ez a gyakorlatban éppen azokat a cégeket tartja életben, amelyeknek a tisztulás során át kellene adniuk a helyüket. A sok kicsi, gyenge termelékenységű cég nem a megoldás része, hanem éppen az a probléma, amelyet a program le akar küzdeni. A kettő csak akkor fér össze, ha kimondjuk, melyik kkv-t támogatjuk: a növekedni akarót, az exportálót, a jól vezetettet, vagy azt, amelyik hajlandó változtatni a működésén. Azt is ki kellene mondani, melyiket engedjük el. Az anyag ezt nem mondja ki. Ha a támogatás marad méret alapú, egyik kezünkkel a tisztulást ösztönözzük, a másikkal fékezzük. Van egy harmadik szál is. A szöveg bírálja a külföldi nagyvállalatok túlzott támogatását, az export bővülését viszont éppen az új nagy gyárakra építi. Ezek a gyárak sokat importálnak: 2027-ben az import 5,5%-kal, az export csak 4,4%-kal nőne. Kevés hazai érték marad tehát utánuk. Ha a hazai cégek belső fejlődése a legnagyobb tényező, nem világos, miért ezekre a gyárakra épül az előrejelzés. 4. A feloldás: a vállalatvezetés Saját tapasztalatom szerint a termelékenység növelése elsősorban vezetési feladat, és ott a legnagyobb a tudáshiány. A kutatások ezt alátámasztják. Egy indiai textilcégeken végzett kísérletben a szakszerű vezetési tanácsadás 10–17%-kal növelte a termelékenységet. Azt is kimutatták, hogy a jobb vállalatvezetést a verseny kényszeríti ki. Ebből adódik a feloldás. A járadékvadászat felszámolása és a cégek belső fejlődése nem két külön dolog, hanem ugyanannak a folyamatnak a két oldala. A verseny nyomást teremt, a vezetésfejlesztés pedig esélyt ad arra, hogy a cégek megfeleljenek ennek a nyomásnak. A kkv-támogatást ezért nem a mérethez, hanem a fejlődési szándékhoz kell kötni. Aki átvilágíttatja a működését és fejlesztési tervet készít, kapjon segítséget. Aki nem, az versenyezzen támogatás nélkül. 5. További hiányosságok • Az uniós pénz önmagában nem elég. 2010 és 2023 között évente a GDP 3,5%-ának megfelelő uniós forrás jött, többet, mint amennyivel most számolnak (kb. 3%), a termelékenység mégis alig javult. Nem derül ki, mitől működne most másként ugyanaz a pénz. • A 2027-es hiánycsökkentés kisebb, mint amilyennek látszik. A javulás nagy része egyszeri tételek kiesése. A vállalati támogatások a retorikával ellentétben nőnek (a GDP 2,0%-áról 2,2%-ára). • 2028–2030-ra nincs intézkedés. Az anyag szó szerint azt írja, hogy a későbbi évek hiánycsökkentését „majd kidolgozzuk”. • A 3% feletti növekedés részben túlpörgés. A gazdaság tartósan kb. 2,5%-kal tud nőni, a többit az uniós pénzek pumpálnak bele. Ha az euró bevezetése előtt túlfűtjük a gazdaságot, Spanyolország és a balti államok hibáját ismételjük meg. • Nincs menetrend az euróhoz. Az árfolyamrendszerbe kb. 2028-ban be kellene lépni, és kétharmaddal módosítani kellene az Alaptörvényt. Erről nincs szó. • A munkaerő-kérdés megoldatlan. A munkaképes korú népesség évente kb. 1%-kal fogy, mégsincs bölcsődeterv és nincs bevándorlási politika. Az oktatás minőségéről, az elvándorlásról és a lakhatásról sem esik érdemben szó. 6. Mi kellene? • Felmérés: fel kellene mérni, hogyan vezetik ma a magyar cégeket, ahogy ezt az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában rendszeresen megteszik. • Konkrét 2030-as célok: mennyivel csökkenjen a hazai és a külföldi cégek közti termelékenységi különbség, hány új középvállalat nőjön ki, mennyivel több hazai érték legyen az exportban. • Vezetőfejlesztési programok állami társfinanszírozással, a bevált amerikai, brit és ír programok mintájára. • Feltételhez kötött támogatás: uniós forrásból csak az a cég kapjon, amelyik átvilágíttatja a működését és fejlesztési tervet készít. • Generációváltás: a 90-es években alapított cégek tulajdonosai közül sokan most mennek nyugdíjba. Segíteni kell az utódlást és a hivatásos vezetőknek való átadást. • Számonkérhetőség: kellene egy felelős minisztérium, félévente nyilvános mutatótábla, és 2028-ban egy felülvizsgálat, még mielőtt a 2029–2030-as célokra építenének. 7. Összegzés A költségvetés rendbetétele jó irányba indult. Erősebb lesz az átláthatóság, és az euró külső kapaszkodót ad. Ez azonban csak az alap. A növekedés kulcsa a cégek vezetésében van, és erről a program még szinte semmit nem mond. Amíg nem dől el, kit támogatunk és miért, a program legfontosabb ígérete önmagának mond ellent. Források: Pénzügyminisztérium: Középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési program 2027–2030 (2026. október); Békés G. (2026); Bloom, Eifert, Mahajan, McKenzie, Roberts (2013): „Does Management Matter?”, Quarterly Journal of Economics; Bloom és Van Reenen (2007, 2010).

Very hard times are coming "It will be spicy if the state has to throw a lifeline to Alphabet or Meta" "This will be a big deal. Only the real party will not be on the stock exchange, but on the credit market, where they are already talking about private loans running out, and banks are not willing to finance/refinance AI investments at all. Which is not so surprising from this figure..." ( Gábor Hetyei ) Let's say it's an art to produce such a cash flow based on the past.

Orbán Anita washingtoni látogatása A találkozó Magyarországnak sürgetőbb, mint az Egyesült Államoknak, és a fő ok az energia. Washingtonnak is vannak üzleti és stratégiai érdekei. A napirendet nem hozták nyilvánosságra, és a tárgyalás eredményéről még nincs hír (ma zajlik). Miért fontosabb Magyarországnak? A határidő Magyarország problémája. Az orosz olaj- és gázvásárlásra 2025 novemberében kapott amerikai mentesség 2026. november 21-én lejár. Orbán Anita szeptemberben nyilvánosan jelezte, hogy Budapest a meghosszabbítását kéri. A rövid határidővel bejelentett út nagyjából három héttel a lejárat előtt jól illik ehhez a nyomáshoz. Nőtt a jogi kockázat. Trump szeptember 18-án aláírta a Sanctioning Russia and Iran Act of 2026 törvényt, amely lehetővé teszi, hogy szankcionálja az orosz energiát vásárló országokat. Mentesség nélkül a MOL, a Barátság-vezetéken érkező szállítások és a magyar bankok is veszélybe kerülhetnek. Magyarország hetek óta lobbizik. Hajdu Márton, a parlament külügyi bizottságának elnöke szeptemberben amerikai kongresszusi képviselőknél lobbizott. Magyar Péter október 17-én azt mondta: „logikátlan” lenne, ha Magyarország nem kapna legalább még egy év mentességet. Paks II jövője bizonytalan. A jelenlegi amerikai engedély (OFAC GL 132), amely lehetővé teszi a Paks II-höz kapcsolódó fizetéseket orosz bankokon keresztül, a Roszatomhoz kötődik. A Tisza-kormány a hírek szerint vizsgálja a Roszatom teljes kizárását, a költségek pedig a 12,5 milliárd eurós eredeti összeg kétszeresére nőhetnek. A kivitelező bármilyen cseréjéhez szükség van Washington jóindulatára a szankciók terén. A kapcsolat aszimmetrikus. Rubio nem jött el az október 23-i ünnepségre, pedig Magyar Péter meghívta. A miniszter ment hozzá, nem fordítva. Az Egyesült Államoknak is van haszna ebből Üzlet: 2025 novemberében Magyarország vállalta, hogy 600 millió dollárnyi amerikai LNG-t vásárol, és kb. 114 millió dolláros fűtőelem-szerződést kötött a Westinghouse-szal Paksra. Szó volt legfeljebb 10 amerikai kis moduláris reaktorról (SMR) is, összesen akár 20 milliárd dollár értékben. Washington azt akarja, hogy az új kormány tartsa magát ezekhez. Paks II: Ha a Roszatom kikerül, megnyílik a fővállalkozói szerződés. Eddig csak egy meg nem nevezett európai szállítóról szóltak hírek, de az amerikai cégek is esélyt szeretnének. Stratégia: Kimondott amerikai cél, hogy egy NATO- és EU-tagállam leváljon az orosz energiáról. Egy Európa-barát kormány, amely mégis orosz energiára kér mentességet, olyan partner, amelyre Washington befolyást akar gyakorolni. Összegzés A látogatást a magyar szükségletek hajtják (az olaj- és gázmentesség, valamint a mozgástér Paks II ügyében). Az Egyesült Államoknak ez az alkalom a befolyásszerzésre: a mentességet LNG-re, nukleáris szerződésekre és az orosz függés csökkentésére tett ígéretekért cserélheti el. Az őszinte megfogalmazás tehát nem az, hogy „csak Magyarországnak fontos”, hanem az, hogy „Magyarországnak sürgős, az USA-nak hasznos”. Hogy kinél volt az erősebb pozíció, az november 21. előtt derül ki, amikor eldől, megújítják-e a mentességet. Források - 444.hu – Orbán Anita kedden Marco Rubióval tárgyal - Portfolio – Washingtonba érkezett a külügyminiszter - Energynews – Hungary seeks extension of exemption - Telex – Magyar Péter: legalább még egy évig mentesülhetünk - Telex – Hajdu Márton Washingtonban lobbizott - HVG – a kormány a szankciómentességért lobbizik - VG – kizárhatják a Roszatomot a Paks II-ből - NEI Magazine – US eases sanctions on Paks II - NEI Magazine – Hungary, US boost nuclear ties - State Dept – Rubio civil nuclear deals in Central Europe - Liga.net – Rubio: exemption is for one year

Bye-bye Szása , or Vucic Bye-bye populizmus?

Musk a szuverén európai szolgáltatások legfőbb lobbistája Európa és ipara elkezdett ébredezni 1. Trump és körei Grönlandot maguknak akarták - Dánia és a baltiak is megijedtek, mikor kiderült, hogy Trump a földön tudja tartatni a drágán megvásárolt F-35-ösöket, és az okos rakéták se fognak tudni védekezni amerikai támadás esetén. Minden balti állam kétségbeesetten elkezdte csökkenteni az amerikai technológiai függését. Hirtelen nem tűnt jó ötletnek a nagy IT-rendszereiket az Amazonban tárolni, elindult azok Európába migrálása és a saját szuverenitás megteremtése adatközponti szinten is. 2. Musk másodszor is beavatkozott az ukrán háborúba. Először a Krím visszafoglalási tervét akadályozta még 3 éve, most nem tudjuk a pontos sztorit, de magára vállalta egy zavaros posztban. Én arra tippelnék, hogy Hegseth lehetett a valós parancs kiadója, és most Musk felvállalja a félidős választások előtt. Musk-ra rögtön rászólt a lengyel külügyminiszter, ugyanis a Starlink legtöbb megrendelője európai államok, európai ügyfelek, és történetesen az akadozó terminálok előfizetői Ukrajnában a lengyelek. Most Trump a megmentő, aki rászólt Muskra, hogy állítsa vissza, de ez szerintem csak választási show, ugyanis Musk nem hülye. 444.hu/2026/10/25/musk-elism… 3. Finnek, ukránok. Az ukránok után a finneknek van a legnagyobb határa az oroszokkal. 1400 km. Stubb a kis ország igen jól szereplő miniszterelnöke, aki képes közvetlenül beszélni Trumppal bármikor. Az ukránoknak létszükségletük van arra, hogy legyen megbízható satellit-kommunikációjuk a frontvonalon. Musk második húzása , az iridium 2 késlekedése miatt most prioritást kapott az európai katonai műholdrendszer létrehozása. root-nation.com/en/aeronaut-… Hatalmas piacot most a NATO-főleg európai országok 5%-osra növekvő védelmi kiadásai, amiben elsődlegesek lesznek a műholdas kommunikációs rendszerek, a digitális és autonóm rendszerek irányítása, a saját szuverén infokommunikációs rendszerekkel. Mi most ebből is kimaradunk.

A gyávaság költségvetése

Halk megjegyzés a türelemről Lassan 2.5 éve ismert volt, hogy a Tiszának igen nagy valószínűséggel kormányoznia kell. Nem az országnak és az állampolgároknak kell türelmesnek lennie, hanem az a kérdés, ki a felelős azért, hogy a Tisza nem készült rendesen fel az elvégzendő feladatokra, - a jó kormányzásra - a NER lebontásra. Engedjük már el, hogy de még egy kis türelem. Minden 4 éves választási ciklusban az első évben kell hozzányúlni minden nagy rendszer átalakításához, mert akkor van idő az átalakítás sokkját kiheverni, és politikai hasznát begyűjteni. Pontosan lehetett tudni, mi a feladat. A kérdés, miért nem volt felkészült a Tisza. Ne nekem mondják, legyek türelmes. Én tudom a választ. A probléma, hogy ennek az egész ország issza meg sajnos a levét. Halk megjegyzés a mennyire sárosak a jogászok kérdéshez Elméletileg mindenki sáros, aki hasznot húzott a NER-ből, de sajnos az is, aki segítette a működését, a lopását, a demokrácia leépítését, és az is, aki tehetett volna ellene, de nem tett. Igaza van ebben Barna Marcinak, és valahol érthető Ésik doktor hozzáállása is, hogy nem lehet mindenki bűnös, azaz meg kell húzni egy határt, ki az, ki nem. Mégis zavar Ésik Sanyi védekezése, mert talán az első gyengén megírt kifogása volt ez a poszt, és érezhetően a szakmát akarja felmenteni, pedig ha valaki tudta, mi történik a NER-ben, akkor az a pesti úrinépség volt. Nagyon fontos lenne meghúzni az - és ez roppant nagy szellemi meló lenne, mi az az erkölcsi, etikai alap, amire akarjuk a jövőnket helyezni. Ehhez pedig szükség lenne a szembenézésre, mindenkitől: - politikusok - média - jogászok - közigazgatásban dolgozók - nagy és kis oligarchák - ... Nem gondolom, hogy börtönteleppé kéne változtatni az országot, de azt igen, hogy ha nem beszéljük ki ezeket, és nincs bocsánatkérés a felelősöktől, akkor ugyanolyan temetetlen múlt lesz ez a következő évtizedekben, mint volt 56, 2.VH, Trianon, ...

Angol hüjék Nem cicafiúk, akik 12md EUR nullás hitelt ott hagynak az EU-ban, nehogy véletlen legyen hazai képesség és ne csak pisztolyokat tudjunk adni a magyar katonáknak. youtube.com/live/zzdQU1JVpIQ

Tamas Zombori Tamás Hány ember elég ahhoz, hogy behódolj? Csoportos ülésen, megbeszélésen, többes beszélgetésben elhangzik egy szám, ami nem jó. Tudod, hogy nem jó. Körbenézel, és addig már négy ember rábólintott. Te akkor kerülsz sorra, amikor a bólintásokat már mind láttad, és ez a sorrend sokat számít. Solomon Asch amerikai pszichológus pontosan ezt a helyzetet építette fel laborban az ötvenes években. A feladat szándékosan könnyű volt. Az alanyok három vonal közül azt választották ki, amelyik hosszúságban egyezett a mintával. A különbségek jól láthatók. Az asztal körül rajta kívül mindenki be volt avatva, és sorban ugyanazt a rossz választ adták. Az alany a sor végén szólalt meg. A válasz a címbeli kérdésre: nagyjából három. Ott ugrik meg a nyomás. Egyetlen ellentmondó emberrel szemben az alanyok a próbák 3,6 százalékában tévedtek. Kettővel szemben 13,6, hárommal szemben 31,8 százalékban. Ettől fölfelé a szám lényegében nem nő: négy-hét emberrel 35-37 százalék, tizenöttel 31,2. Három egyhangú ember nagyjából akkora nyomást jelent, mint tizenöt. A többség mérete háromig számít, onnan az egyhangúság dönt. Van ennek egy fordítottja is, és ez a kísérlet leghasznosabb adata. Ha az alanyon kívül még egyetlen ember jól válaszolt, a tévedések a negyedére estek. A közismert szám eközben egészen más, mint amire használják. Azt szokás mondani, hogy az emberek háromnegyede behódolt. A szám igaz, csak mást jelent. A kritikus próbák 36,8 százalékában engedtek az alanyok. Majdnem kétharmad részben kitartottak hát a saját szemük mellett, miközben a többiek egyhangúan az ellenkezőjét állították. Csoport nélkül a hibák aránya egy százalék alatt volt: harminchét emberből harmincöt egyetlen hibát sem követett el. Az alanyok körülbelül egynegyede egyetlen alkalommal sem engedett. A másik végén 27 százalék a tizenkét lehetőségből nyolcszor vagy többször engedett. A maradék fele a kettő között. A háromnegyed azoknak az aránya, akik legalább egyszer engedtek. Asch maga is a válaszok szélsőséges egyéni különbségeiről írt, és a kísérletet a függetlenség vizsgálatának is szánta. Egy 1990-es elemzés 99 tankönyvi ismertetést nézett végig 1953 és 1984 között, és azt találta, hogy évtizedről évtizedre egyre inkább csak a behódolás maradt meg belőle. Ez a behódolásra szűkített olvasat makacsul tartja magát, sőt erősödött. Richard Griggs 2015-ben 30 egyetemi bevezető tankönyvet nézett végig, és ezekben még kevesebb szó esett a független válaszokról, mint a korábbi évtizedek könyveiben.